Logikaalapú alprogram (LA)
A Logikaalapú alprogram legfőbb célja olyan játékos, élményszerű módszerek integrálása az oktatásba, melyek segítségével a gyerekek logikai, gondolkodási és problémamegoldó képessége fejleszthető. A játék a gyerekek egyik legfontosabb tevékenysége, egyben a természetes tanulási folyamat egyik fontos lépcsője is. Azt a célt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak, a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás – erősödjön a tanulók motivációja, és ezzel együtt fejlődjenek kognitív képességeik.
A legtöbb játékhoz több résztvevő kell. Így a csoportos játékos tevékenységek lehetőséget nyújtanak a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek – a kommunikációs képességek, a tolerancia, a szabályokhoz való igazodás képessége, az önkifejezés és önmegvalósítás képessége – fejlesztésének is.
Az alprogram pedagógus továbbképzésén szándékunk szerint olyan logikai, stratégiai, kreativitást fejlesztő módszerekkel és technikákkal ismertetjük meg a pedagógusokat, melyek alkalmazásával sokoldalú személyiségfejlesztést valósíthatnak meg mind a szabad, játékos alprogrami foglalkozások során, mind a komplex tanórákba beépítve. A képzés során szeretnénk megmutatni, hogyan lehet a tanítási-tanulási folyamatot oly módon tervezni és szervezni, hogy a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása ne öncélúan történjen, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz.
Ajánlott tematikánk alkalmas az általános iskola minden évfolyamán a logikus gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldás, a tanulási képességek fejlesztésére. Ezáltal olyan stratégiákat sajátítanak el a tanulók, melyek a legkülönbözőbb tantárgyak tanulását segíthetik a matematikától az idegen nyelvig és a művészetekig.
Az alprogram tematikája a következő elemekből tevődik össze:
- A problémamegoldó gondolkodás elmélete és fejlesztésének gyakorlati megvalósítása – algoritmikus gondolkodás, nyerő stratégiák, a problémamegoldás folyamata, probléma alapú tanulási módszerek.
- A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlődésében – vizuális megközelítések, a síkbeli és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése, a térlátás, a vizuális művészetek szerepe a tanulási folyamatban.
- Játékalapú tanulási módszerek – ahol a játékos tevékenységen keresztül fejlődik a tanulók gondolkodása – Dienes Zoltán tanítási-tanulási stratégiája, táblás játékok alkalmazása, a sakk fejlesztő hatása.
- Játékstrukturált tanítási módszerek – ahol a tanulási folyamatot szervezzük játékosan, oldva ezzel a tanórák, foglalkozások szigorúságát – logikai, kártyás, szituációs játékok alkalmazása, a tanulási motiváció erősítése.
- A kreativitás és a reflektivitás fejlesztése – az önálló alkotó tevékenységek előtérbe helyezésével erősödik a tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban.
Célunk, hogy a logikaalapú módszereket, játékokat rendszeresen beépítve a tanulók napi tevékenységeibe, a pedagógusokban olyan szemléletváltást indítsunk el, mely által a tanuláshoz szükséges gondolkodási műveletek fejlődése fenntartható, a problémamegoldó és logikus gondolkodás az iskolai életen kívül is alapvető szükségletként jelenik meg és aktív felhasználásra kerül. Távlati célként az iskolai szabadidőben jelenjenek meg a tanult módszerek, önkéntességen alapuló tanulói önszerveződések jöjjenek létre, melyek a szabadidő konstruktív eltöltését eredményezik, ezzel hozzájárulva az iskolai élet és a tanulás elfogadásához, ami a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését eredményezheti.
Képzés neve: A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása a köznevelésben résztvevők számára – Logikaalapú alprogram
A továbbképzés célja:
A Komplex Alapprogramhoz illeszkedő Logikaalapú alprogrami képzés legfőbb célja, hogy a pedagógusok ismerjenek meg olyan játékos, élményszerű, a közoktatás keretei között megvalósítható módszereket, melyek segítségével a gyerekek logikai, gondolkodási és problémamegoldó képessége fejleszthető. A képzés célja, hogy a résztvevők elméletben és gyakorlatban is ismerjék meg azokat a logikai játékokat, módszereket és eszközöket, melyek sokszínűvé és motiválóvá tehetik a tanulást, valamint váljanak képessé a tanult módszerek alkalmazására a saját tanítási gyakorlatukban. A továbbképzés célja továbbá a részt vevő pedagógusok kompetenciáinak fejlesztése a következő területeken: a tanulói tevékenység szervezése, a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, együttműködést támogató, motiváló módszerek alkalmazása. A képzés blended (kevert) formában valósul meg, 10 óra online tananyag és 20 óra kontakt képzés formájában.
A program tartalmának rövid ismertetése:
A Komplex Alapprogram elsődleges célja olyan prevenciós módszerek, stratégiák és eszközök bevezetése a közoktatásba, melyek segítenek megelőzni a korai iskolaelhagyást. A Logikaalapú alprogram ezen belül a gondolkodás, a kognitív képességek, a problémamegoldás fejlesztését segíti, olyan játékos, élményszerű megközelítések áttekintésével és megismertetésével, mellyel azt a célt szeretnénk elérni, hogy a pedagógusok felismerve ennek fontosságát képesek legyenek olyan tanórákat, foglalkozásokat tartani, ahol a gyerekek a tanulást nem érzik fájdalmas, fáradságos folyamatnak, a tanulás és a tudás megszerzése örömforrás is egyben. A képzés során olyan technikákat, tanulási stratégiákat, módszereket ismertetünk – az elméleti hátterükkel együtt –, melyek sokoldalúan beépíthetők az oktatási-nevelési folyamatokba. Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz. A nevelési-oktatási folyamatok hatékonyságának növeléséhez a pedagógus-továbbképzés célzottan a következő pedagógus kompetenciák és területek fejlesztését állítja a középpontba:
- Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás;
- Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók;
- A tanulás támogatása;
- A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség;
- A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.
A képzés tematikai egységei:
- A problémamegoldó gondolkodás elmélete, fejlesztésének lehetőségei a gyakorlatban;
- A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében – Művészetek a gondolkodás fejlesztésének szolgálatában;
- Játékalapú megközelítések;
- Játékstrukturált megközelítések;
- Kreativitás és reflektivitás.
Az előírt tartalmi követelmények:
A kontakt- és online órák tudásanyagát elsajátítva olyan foglakozás- és óratervet tud önállóan készíteni,
- amelyben a tanult módszereket, stratégiákat alkalmazza;
- amelyben megjelenik a differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportokban;
- amely a tanulók aktív részvételére épít;
- amely élményt nyújt a tanulóknak;
- amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, és illeszkedik a tananyaghoz;
- amelyben fel tudja tüntetni a fejlesztendő kompetenciaterületeket.
Az ismeretek számonkérésének módja:
A záró ellenőrzési mód megnevezése, leírása:
- Egy kiválasztott tantárgyban, egy szabadon választott évfolyam (1-12.), szabadon választott tematikus egységéhez köthető óratervezet elkészítése (sablon alapján), melyben a képzés során elsajátított módszerek valamelyike szervesen beépül a tanórába.
vagy - A képzés tematikájához kapcsolódó, szabadon választott módszert feldolgozó foglalkozás tervezete (sablon alapján), melyben a résztvevő kreatívan alkalmazza az elsajátított ismereteket.
A választott tervezet 3-5 gépelt oldal terjedelmű legyen az alább ismertetett szempontrendszer figyelembevételével.
Az értékelés szempontjai:
- A tervezetek a szakmai elvárásoknak megfelelőek, tagolásuk, felépítésük logikus, tartalmazzák mindazon elemeket, amelyek alapján a foglalkozások menete követhető (időbeosztás, tartalom, tevékenységek, munkaformák, eszközök, mellékletek).
- A fejlesztendő kompetenciák megjelenítése.
- A differenciálás lehetőségeinek megjelenítése, a DFHT alapelveknek való megfelelés.
- Saját ötletek, kreativitás.
- Kivitelezhetőség.
Az értékelés módja: megfelelt/nem felelt meg.
Határidő: A továbbképzés befejezése után 10 munkanapon belül kell az elkészített tervezetet .docx formátumban feltölteni az online képzési felületre.
A www.komplexalapprogram.hu alapján