Művészetalapú alprogram

Művészetalapú alprogram (MA)

A Művészetalapú alprogram szempontjából a művészetek a tanítók, tanárok által felhasználható nagy hatékonyságú „csodafegyverek”, melyekkel olyan körülírt pedagógiai célok valósíthatók meg, mint:

  1. Személyiség- és társas készségek fejlesztése. A művészetek sokoldalú alkalmazási lehetőségeinek egyike az, hogy a tanulók személyiségét és társas környezetben történő megnyilvánulásait egyrészt megfigyelhetővé (egyben diagnosztizálhatóvá), másrészt fejleszthetővé teszik. A Művészetalapú alprogram ezért olyan módszereket gyűjt, alkot és ad közre a pedagógusok számára, amelyek alkalmazásával művészeti tevékenység közben képesek a diákok intra-/interperszonális jellegzetességeit célzottan formálni. A végzettség nélküli iskolaelhagyás szempontjából pedig ez azért lényeges, mert annak oki tényezői között olykor (talán nem klinikai mértékű, de a hatékony iskolai alkalmazkodást nem segítő) személyiségfejlődésbeli, illetve társas készségbeli problémák is tapasztalhatók.
  2. A tanulási motiváció és a tanulás iránti attitűd alakítása. A végzettség nélküli iskolaelhagyás mögött gyakran a tanulás iránti motiválatlanság, a tanulással szembeni negatív attitűd áll. A művészeti nevelés esetenként segíthet az iskolát valódi élmény sulivá változtatni, a tanulást pedig olyan tevékenységgé alakítani, ami a különböző művészetek iránt esetleg fogékonyságot mutató gyermekek számára örömöt okoz. A tanulással kapcsolatos pozitív attitűd (gondolatok, érzések, viselkedési megnyilvánulások összessége) már önmagában is sokat jelenthet a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése szempontjából.
  3. Indirekt (érzékelést, észlelést, figyelmet, emlékezetet, gondolkodást) célzó tanulásfejlesztése. A művészetek általában véve is jó hatással vannak a tanuláshoz is szükséges értelmi képességekre, mivel azokat komplexitásukban gyakoroltatják. Ez a hatás pedig megsokszorozható lehet, ha a pedagógusok célzottan, egy-egy képességre/képességcsoportra fókuszálva a tanulók egyéni szükségletei szerint differenciáltan tudnak művészeti feladatokat adni – bármely tanóra, vagy akár tanórán kívüli alkalom esetében.
  4. Direkt (módszertani) tanulásfejlesztés. A tanulás IPOO-modelljét alapul véve többek között a következő területek fejleszthetők művészeti feladatokkal: 1. A tanulás input fázisában gyors és értő olvasás, jegyzetelés; 2. A tanulás process fázisában értő tanulás, emlékezést segítő eljárások alkalmazása; 3. az output fázisában felelés és dolgozatírási stratégiák alakítása; 4. a tanulásszervezés (organizáció) során pedig a tanulásnak kedvező hely kialakítás és időbeosztás.
  5. (Inter)diszciplináris ismeret átadás. A művészeti nevelés oktatási célokra is alkalmazható: új ismeretek átadásától a régiek gyakorlásán át a számonkérésig terjedő spektrumban jóformán bármilyen téma esetében. Ez különösen a művészetek iránt nagyfokú fogékonyságot, a közismereti tantárgyak iránt pedig „mérsékeltebb érdeklődést” mutató tanulók esetében lehet fontos tényezője a modern pedagógiának.
  6. Pályaorientáció. A művészettel nevelés révén nemcsak művészeti, hanem más pályák vonatkozásában is megvalósítható a diákok pályaorientációja. A művészetekkel munkaértékek alakíthatók, foglalkozások, szakmák ismertethetők meg, vagy akár próbálhatók ki.

 

A továbbképzés megnevezése: A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása – Művészetalapú alprogram

A továbbképzés célja: 

A Művészetalapú alprogram célja, hogy megismertesse a résztvevő pedagógusokat a művészeti nevelés alapjaival, a művészetek személyiségfejlesztő hatásával, jó gyakorlatokkal, saját élményeken keresztül. Az elsajátított módszerek nemcsak egy komplex művészeti foglalkozás, hanem bármely közismereti tárgy oktatása során is kiválóan alkalmazhatók. A Művészetalapú alprogram módszertanával maga a tanulás folyamata is változhat, amikor nem pusztán agyunk racionális gondolkodásért felelős területeit használjuk, hanem az érzelmekért felelős területeket is, így a tanulás élménnyé válhat, ami amellett, hogy ideális tanórai légkört teremt, lehetővé teszi a tananyag könnyebb bevésődését és felidézését, valamint inspirálhat a közvetített tananyag továbbgondolására, az önálló ismeret- és élményszerzésre.

A képzés blended (kevert) formában valósul meg: 2×10 óra kontakt és 10 óra online tananyag képzés formájában.

A program tartalmának rövid ismertetése: 

Az első 10 tanóra időtartam alatt a Komplex Alapprogram, a Művészetalapú alprogram és a művészettel nevelés alapfogalmai, célrendszere, tanóra- és feladattervező eszközének átélése történik meg a következő területeken:

  • A személyiség- és a társas készségek fejlesztése a művészetek révén
  • Tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása művészeti neveléssel
  • Indirekt (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között
  • Direkt (konkrét tanulási módszereket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között
  • (Inter)diszciplináris ismeretátadás művészeti keretek között
  • Pályaorientáció, művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetek révén

A második 10 tanórás részben a résztvevők a Művészetalapú alprogram tanóra- és feladattervező eszköze segítségével foglalkozásterveket alakítanak ki, azaz a Művészetalapú alprogram és a művészettel nevelés integrálásának lehetőségeit alakítják és elemzik a tanórákon, szünetekben és a délutáni foglalkozásokon.

A harmadik részben a résztvevők önállóan dolgoznak fel egy e-learning tananyagot 10 tanóra időtartamban. Ebben a részben a Művészetalapú alprogram részletesebb megismerésén túl a vizuális, zene-, irodalom-, nép- és táncművészet Művészetalapú alprogramban játszott szereplehetőségeit és e művészeti területek NAT-tal, illetve a Komplex Alapprogrammal való kapcsolatát ismerhetik meg a résztvevők. Az e-learning tananyag mellékleteként ismerik meg a résztvevők az említett művészeti területekhez kötődő feladatbankot.

Az ellenőrzés, értékelés módja, gyakorisága

A képzést követő 10 munkanapon belül szükséges beadni a záró ellenőrzést szolgáló feladattervet. Ez a dokumentum a résztvevő által kiválasztott tantárgyban, szabadon választott évfolyam (1-8), szabadon választott tematikus egységéhez köthető feladat-tervezet tartalmaz, melyben a képzés során elsajátított módszerek valamelyike szervesen beépül, s amely a Művészeti alprogram tanóra- és feladattervező eszköze tartalmi pontjait, s formai követelményeit követi.

Az értékelés szempontjai:

A képzés befejezése után 10 munkanapon belül kell az elkészített tervezetet PDF formátumban feltölteni az online képzési felületre (Moodle rendszer).

Az értékelés módja: megfelelt/nem felelt meg.

 

www.komplexalapprogram.hu alapján